Túl az első külföldi versenyünkön

2014.08.03 15:11

Szenzációs élményekkel tértünk haza a pozsonyi CACIL-ról. Legutóbb a szóbeli államvizsga előtt izgultam ennyire. A pályát már youtube-os videókból már ismertem, jó kis technikás, viszonylag sík pálya egy lóversenypálya középső részében. Igaz a futóterületen vannak elszórva bokrok és fák, de ezek szemlátomást nem (tűntek) veszélyesnek. Átestünk az orvosi vizsgálaton (ami nem csak az útlevél ellenőrzéséből állt – szerencsére!), befizettük a nevezést, megnyugodtunk, az állatkát letettük pihenni, és irány a Sofa Dogwear. Bevásároltunk télre-nyárra, boldogan visszaültünk a többiekhez beszélgetni. 125 agár volt nevezve, két pályán ment párhuzamosan a verseny. A versenypálya kerítésén már csak szájkosárba lehetett belépni (nem, nem rám kellett), előtte chipolvasóval azonosítottak mindenkit mindkét futam előtt. 

Mivel messze volt a mi pályánk, így csak azt tudtam figyelni, hogy mikor megy be az előttünk lévő pár. Hát eljött az idő, mi következtünk. Nagy nehezen átvergődtük magunkat a másik pálya mellett – nehéz volt egy ereje teljében lévő, rózsaszín hámba öltöztetett Velociraptorral végigmenni a vadászterület mellett. 

A nyúlhúzó kiválóan dolgozott, le a kalappal előtte! Cyndi az első futamban, egy nagyon erős, gyors és tapasztalt párt kapott, az én szememnek egált futottak. Vártuk a pontokat: a futam valóban egál lett, 179-179 pontot kaptak. Ezzel Cyndi a 3. helyen állt, két másik társával együtt.

A futamok között a fiataloknak újabb orvosi vizsgálaton kellett részt venniük, ismét megfeleltünk.

Izgatottan vártuk a második futamot. Árnyékos helyen álltunk, ezért az agarak ki tudták pihenni az első futam fáradalmait. A második futamra egy még erősebb párt kaptunk, aki végül 2. helyen végzett. Cyndi itt is elég jót ment, 180 pontot kapott. Az eredményhirdetésen még nem tudtuk hanyadik helyet sikerült megkaparintanunk. Beszólították a 6. helyezettet, no, ezek nem mi voltunk még, juhú. Ezután: Fierce Fireball .... ANTICYCLONE!!! :-))) Nagyon boldog voltam, mert annak ellenére, hogy jó kis technikás agarakkal futott az állat élete 3. versenyén, be tudott kerülni az első 6-ba. Kaptunk emléklapot, kolbászt, licenszkönyvet és elismerést. Külön öröm volt számunkra, hogy All-In "Pindi" testvérünk nyerte a versenyt.

Este későn indultunk haza, és végül hajnali 2-re értünk Szegedre. Kipihentük magunkat, és mire felébredtünk, már fent is voltak a jobbnál jobb képek, amiket Lac Skrach készített a versenyen. Ízelítő: